Ősi nyomok

Több mint 45 ezer évvel ezelőtt különleges találkozások alakíthatták Európa történelmét.

Egy bolgár barlangban feltárt emberi maradványok és eszközök új bizonyítékokat szolgáltatnak arról, hogyan jelent meg a Homo sapiens a kontinensen, és miként lépett kapcsolatba a Neander-völgyiekkel.

Egyedülálló felfedezés Bulgáriában

A Bacho Kiro-barlang leletei új fejezetet nyithatnak az emberiség történetében.

A bulgáriai Bacho Kiro-barlangban végzett ásatások során kutatók olyan emberi maradványokat találtak, amelyek közvetlen kapcsolatba hozhatók a korai felső paleolitikum kultúrájával. A leletek között csonttöredékek és egy fog is előkerült, amelyek vizsgálata alapján a kutatók arra jutottak, hogy ezek a maradványok a Homo sapienshez tartoznak.

A Nature folyóiratban publikált kutatás szerint ezek az eredmények azt mutatják, hogy a modern ember már több mint 45 ezer évvel ezelőtt jelen volt Eurázsia középső területein.

A DNS is megerősítette az eredményeket

A genetikai vizsgálatok fontos bizonyítékot adtak a kutatóknak.

A szakemberek a csontmaradványokból származó mitokondriális DNS elemzésével azonosították az emberi eredetet. A vizsgálatok megerősítették, hogy a Bacho Kiro-barlangban talált maradványok nem Neander-völgyiektől, hanem korai Homo sapiens egyedektől származnak.

A felfedezés különösen jelentős, mert segít pontosabban megérteni azt az időszakot, amikor a modern ember elkezdte benépesíteni Európát, miközben a Neander-völgyi populációk még jelen voltak a kontinensen.

Kapcsolatok a neander-völgyiekkel

A kutatás szerint a két emberfaj hosszabb ideig élhetett egymás mellett.

A leletek arra utalnak, hogy a Homo sapiens megjelenése Európában nem egyetlen gyors esemény volt, hanem több hullámban történhetett. Ezek az újonnan érkező embercsoportok találkozhattak a már ott élő Neander-völgyiekkel, ami kulturális és genetikai kapcsolatokat is eredményezhetett.

A barlangban talált tárgyak között olyan csontból készült eszközök és barlangi medvefogakból készített díszek is szerepeltek, amelyek hasonlóságot mutatnak későbbi európai Neander-völgyi leletekkel.

Új kép Európa benépesítéséről

A felfedezés átírhatja az emberi vándorlásról alkotott elképzeléseket.

A Bacho Kiro-barlang kutatása azt bizonyítja, hogy a korai Homo sapiens már jóval korábban eljutott Európába, mint azt korábban sokan gondolták. A leletek fontos információkat adnak arról, hogyan terjedtek el az új technológiák és kulturális szokások az őskorban.

A kutatók szerint az eredmények közelebb visznek annak megértéséhez, hogyan alakult az emberiség történetének egyik legfontosabb időszaka: a modern ember európai megjelenése és a Neander-völgyiekkel való találkozása.