Húsevő növények

Charles Darwin 150 éve húsevőnek vélte ezeket a növényeket. Egy új tanulmány igazolja, hogy igaza volt

Több mint 150 évvel ezelőtt a híres természettudós, Charles Darwin felvetette, hogy a Saxifraga nemzetség két növényfaja húsevő lehet. Halála előtt nem tudta bizonyítani sejtését, egy új tanulmány azonban most igazolta, hogy igaza volt.

Ahhoz, hogy egy növényt húsevőnek tekintsünk, állatokat kell magához vonzania, csapdába kell ejtenie és meg kell emésztenie. Darwin úgy vélte, hogy a Saxifraga ragadós szőrei rovarok csapdába ejtésére szolgálhatnak, kísérletei azonban nem hoztak egyértelmű eredményt.

Darwin hipotézisének újbóli vizsgálatára egy kutatócsoport kísérletsorozatot végzett, amely kimutatta, hogy egy Kínában élő Saxifraga-faj képes legyeket magához vonzani és csapdába ejteni. Eredményeiket augusztus 4-én tették közzé a Nature Communications című folyóiratban.

„Beszéljünk fantasztikus érzésről” – mondja a tanulmány társszerzője és botanikusa, Doug Soltis, a Floridai Egyetem munkatársa a New Scientist újságírójának, James Woodfordnak. „Egyszerre lenyűgöző és nagyon izgalmas lehetőség volt Darwin egyik jóslatát igazolni.”

A tanulmány középpontjában álló faj, a Saxifraga candelabrum, nagy magasságokban, a Hengduan-hegységben él. A kifejlett növényeken átlagosan 71 rovar ragadt meg a virágzat ágain található szőrökön, míg a kevesebb ággal rendelkező fiatal növényeken csak néhány vagy egyetlen rovar sem esett csapdába.

A szerzők szerint ez az összefüggés arra utal, hogy azok a növények, amelyeknek több, ragadós mirigyszőrökkel borított águk van, nagyobb valószínűséggel ejtenek csapdába rovarokat.

Annak tesztelésére, hogy a növény valóban vonzódik-e a húshoz, a kutatók először virágzó S. candelabrum példányokat helyeztek üvegből, illetve hálóból készült burkolatokba. Az üveg megakadályozta a szagok érzékelését, míg a háló a látást zárta ki.

Kiderült, hogy a növények szagukkal vonzzák a rovarokat, és meglehetősen válogatósak: a hatékony beporzók csak ritkán ragadtak bele a szőreikbe.

„A növény csak a kis rovarokat célozza meg, a nagyobb beporzókat pedig biztonságban hagyja” – magyarázza Hang Sun, a tanulmány társszerzője és növényrendszertani szakértője, a Kínai Tudományos Akadémia Kunmingi Botanikai Intézetének munkatársa Jack Tamisieának a New York Times számára.

A kémiai elemzés kimutatta, hogy a növények egy más húsevő növényekben is gyakran megtalálható enzimet, a foszfatázt használják zsákmányuk megemésztésére.

Ezután annak megállapítására, hogy a növények felszívják-e a rovarokból származó tápanyagokat, a kutatók nitrogénizotóppal jelölték meg a muslicákat. A S. candelabrum nitrogénszintje megemelkedett, egy kontrollként használt másik növényé azonban nem.

Emellett a genetikai elemzés azt is kimutatta, hogy a növény olyan génekkel rendelkezik, amelyek más húsevő növényekben is megtalálhatók.

„Ezek a genomikai adatok együttesen független bizonyítékot szolgáltatnak arra, hogy a S. candelabrum valódi húsevő növény” – mondja Sun a New Scientist munkatársának.

A húsevő életmód sokkal elterjedtebb lehet a növények körében, mint azt korábban gondoltuk. Soltis a Live Science munkatársának, Sascha Pare-nak azt mondja, nem lepné meg, ha a Saxifraga család más tagjai is húsevők lennének, hiszen ezeknek a fajoknak is vannak ragadós szőreik – pontosan úgy, ahogy Darwin megjósolta.

Susan Myers, a Pittsburgh Botanic Garden botanikusa, aki nem vett részt a kutatásban, Mindy Weisbergernek a CNN számára azt mondja, hogy a kutatás emlékeztet arra, milyen meglepőek lehetnek a növények.

„A botanikai ismeretek felszínét még alig kapargatjuk” – mondja.